Európában minden megváltozott – Magyarország kulcsállamok társaságában lép előre
Szó sincs az Európai Unió elhagyásáról.
A kereszténységnek nyitottnak kell lennie, nem szabad csak identitáskérdésekkel foglalkoznia. Ki kell használnunk a lehetőségeinket, megfelelően reflektálnunk, és folyamatosan a hitünkkel összhangban kell cselekednünk. Interjú.
A magyar katolikusok és az egyház is nagyon megosztott Magyarországon a menekültválsággal kapcsolatban, nagyon különböző hangokat hallani. Hogy látja ezt európai kontextusban, máshol is vannak hasonló viták?
Nem igazán. Nyugat-Európában nincs ilyen polarizáltság a katolikus egyházon belül. A katolikusok erőteljesen reagálnak a válságra, a pápa szavai megérintették az emberek szívét. A püspöki konferenciák is fontos dolgokat mondanak ki, a vatikáni hierarchia nagyon magas szintjeiről kapnak támogatást. De Görögországban is azt látjuk, hogy az ortodox emberek a táboroknál üdvözlik a menekülteket. Nem igazán értem, hogy ez a megosztottság a magyar katolikusoknál miből fakad. Talán többet kellene beszélnem itt az emberekkel.
Most mindenki a multikulturalizmus végéről, értékválságról és hasonlókról beszél. Hogy érzi, elég erőteljes a katolikus egyház álláspontja ezekben a kérdésekben, az egyház társadalmi tanítása mennyire világos ebből a szempontból?
Ez nagyon fontos, igazán hiszem, hogy most a katolikus egyháznak kell előre mennie, és keresnie a megoldást a mostani nehézségekre — és arra is, hogy a különböző helyekről, különböző kultúrákból származó emberek hogyan tudnak együtt élni. A kereszténységnek nyitottnak kell lennie, nem szabad csak identitáskérdésekkel foglalkoznia. Ki kell használnunk a lehetőségeinket, megfelelően reflektálnunk, és folyamatosan a hitünkkel összhangban kell cselekednünk. Ami nem könnyű, mert mi is emberek vagyunk.”